Szójegyzék
két érzékszervet tartalmaz. A cochleát, amely a hallásért felelős és a vestibuláris rendszert, ami az egyensúlyozás érzékszerve.
lásd szőrsejtek.
csigaház formájú csontos tekervény, amely a hallásért felelős szervet, a Corti-szervet tartalmazza. A latin "cochlea" szó görög "kokhlos" szóból ered, amelynek jelentése szárazföldi csiga.
A cochlea a nagy érzékenységét, frekvenciaszelektivitását és széles dinamikai tartományt átfogó képességét a cochlearis erősítőnek köszönheti. Ez egy olyan erősítő, amely a cochleában fellépő csillapító erők ellenében dolgozik. A cochlearis erősítő sérülése halláskárosodáshoz vezet.
olyan berendezés, amely a hallóideg stimulációját végzi, a cochleába helyezett vezetékek segítségével.
Corti-szerv
A hallás érzékszerve, nevét az azt elsőként leíró Alfonso Cortiról kapta. A Corti-szerv a ductus cochlearis teljes hosszában végighúzódik. Tartalmazza az érzéksejteket és az ún. támasztósejteket, amelyek feladata a Corti-szerv szerkezeti és biokémiai kiszolgálása. A Corti-szerv a középfül által a cochleát kitöltő folyadékban létrehozott nyomásváltozásokat alakítja a hallóideg elektromos jelévé.
a decibel és a hangnyomásszint angol megfelelőjének (sound pressure level) rövidítéséből ered. A logaritmikus skálán mért hangnyomás mértékegysége. Definíció szerint a hangnyomás és a referenciának tekintett nyomás hányadosának tízes alapú logaritmusa. Megállapodás szerint a referencia nyomás 20 µPa. Azért választották ezt az értéket, mert ez az a legkisebb hangnyomás, ami egy fiatal, ép hallású felnőtt esetében szükséges ahhoz, hogy meghallhassa az 1000 és 4000 Hz közötti szinuszos hangot. Ennek alapján a hallásküszöb ebben a frekvenciatartományban 0 dB SPL.
a halláskárosodás mögött rejlő okok kórmegállapítása, ami egyben a cochleában levő károsodott szövet pontos lokalizációját is jelenti. Ezzel ellentétes az a diagnózis, amikor csak egyszerűen szenzorineurális halláskárosodásról beszélünk. Természetesen a differenciáldiagnózis előfeltétele, hogy a vizsgált mechanizmus ismert legyen, és a diagnózis felállításához megfelelő technológia álljon rendelkezésre.
az a folyamat, amelynek során vesiculumok képződnek a plazmamembránból vagy olvadnak be abba. Ilyen módon, a vesiculumokba zárt különböző anyagok juthatnak be a sejtbe (endocitózis) vagy távozhatnak a sejtből (exocitózis).
lásd endocitotikus aktivitás.
lásd endocitotikus aktivitás.
kb. 30000 idegrostból álló köteg, ami a cochlea és az agy között szállítja a hallási információt.
egy levegővel töltött üreg, amely a dobhártya és a cochlea csontos fala között helyezkedik el. Egy három hallócsontból álló láncolatot tartalmaz, amely a dobhártya hanghullámok által kiváltott rezgéseit továbbítja a cochleában található folyadékba.
lásd szőrsejtek.
többszörös, szigorúan rendezett membránstruktúra, amely a sejtfelszíni membrán alatt helyezkedik el. A külső szőrsejtek endoplasmaticus reticulumának jelentős részét képezik.
mechanoelektrikus jelátalakító
olyan eszköz, amely a mechanikus jelet elektromos jellé alakítja. Erre egy jó példa a mikrofon. A belső fülben a jelátalakítók az érzősejtek apicalis felszínén található sztereociliumokban helyezkednek el. Mechanikai inger hatására a sztereociliumok megdőlnek, aminek következtében az itt elhelyezkedő ioncsatornák nyitási valószínűsége megváltozik. Ez megváltoztatja az ionok beáramlását a sztereociliumokba, ezáltal magába a sejtbe.
egy, a szőrsejteket fedő, zselatin állagú, szalagszerű struktúra, amibe beágyazódik a külső szőrsejtek leghoszabb sztereociliumának a csúcsa. Ezzel ellentétben úgy tűnik, hogy a belső szőrsejtek sztereociliumai vagy teljesen szabadon állnak vagy (ha kapcsolódnak is a membrana tectoriához) a kapcsolat nagyon laza.
a sejtfelszíni membrán vesiculum-transzport segítségével történő újraépülése.
a hallászavart kiváltó ok kezelése, szemben a tüneti kezeléssel. A cochlearis implantátum pl. a halláskárosodás tüneti kezelése. Sajnos ugyanez vonatkozik a tinnitus valamennyi formájának kezelésére.
az egészséges cochleából származó akusztikus jel, amelyet néha akusztikus stimuláció nélkül is rögzíthetünk (spontán emisszió), de akusztikus stimulációval (akusztikusan kiváltott emisszió) vagy elektromos jellel (elektromosan kiváltott emisszió) is kiváltható. Ezek a jelek a külső szőrsejtek elektromechanikus működésének a melléktermékei. Az akusztikusan kiváltott otoakusztikus emisszió megléte a cochlearis erősítés megfelelően működésének az objektív jelzője.
Toxikus a fül számára. Ismert, hogy néhány gyógyszernek terápiás dózisban történő alkalmazása során mellékhatásként ototoxikus hatással is számolni kell.
szorosan véve ez a érzékelő sejtek és a hozzájuk kapcsolódó idegekhez köthető betegség. Ennek ellenére, a halláskárosodás vonatkozásában ez általában az összes, a cochleában található struktúra károsodására vonatkozik.
a hallás receptorsejtjei. A Corti-szervben egy sorban helyezkednek el a belső szőrsejtek és három sorban a külső szőrsejtek. A human cochleában kb. 3500 belső, és kb. 12000 külső szőrsejt van. A szőrsejtek apicalis felszínén helyezkednek el a sztereociliumok, amelyek megdöntése sejtbe irányuló áramot eredményez. A sejt basalis részéhez idegvégződések kapcsolódnak. Amíg a belső szőrsejtek főként az agy felé küldenek információt, addig a külső szőrsejtek leginkább fogadják az agy felől érkező jeleket. A belső szőrsejtek igazából a hallás igazi érzéksejtjei. A külső szőrsejtek fő jellemzője az elektromotilitás, ami azt jeleni, hogy a sejt membránpotenciáljának megváltozása a sejt hosszváltozásává alakul át. Ez olyan, mintha a humán cochlea 12000 piezoelektromos mikrofont tartalmazna. Erős a gyanú arra vonatkozólag, hogy ez az elektromotilitás az alapja a cochlea mechanikai erősítésének. Az agy felől érkező idegi bemenet képes módosítani az elektromotilitást, és ezáltal az agy képes befolyásolni az erősítést.
nevét a minden egyes érzősejt apikális felszínén megtalálható apró szőrökről kapta. A sztereocilium átmérője kb. 150 nm. Hossza 2 és 8 µm között változik annak függvényében, hogy a sejt a cochlea melyik kanyarulatán helyezkedik el, valamint hogy a szterocilium a sejt apicális részének pontosan melyik részén található. A szeteociliumok maguk a mechanoelektromos jelátalakítók.
olyan, a fülben és/vagy a fejben létrejövő zaj, ami külső hangforrás nélkül alakul ki. Kb. minden ötödik ember rendelkezik valamilyen mértékű tinnitusszal, fülzúgással.